Tartalomjegyzék
Catullus életrajza
BevezetésLásd még: Kreón megtagadja Polüneikész eltemetését, és a következmények utána |
Ebben a versben Catullus önmagáról írt. A bolondságáról kezdett beszélni, és arról, hogy minden elveszett. A harmadik sorban arról írt, hogy régen a napok ragyogtak rá, különösen akkor, amikor Lesbiával volt. Az ötödik sorban megismétli azt a sort, amit gyakran használ, amikor róla beszél: úgy szerette őt, mint senki más soha.
De a hatodik sorban megosztja, hogy mennyi öröme volt Lesbiával. De a hetedik sorban megosztja, hogy a lány nem kívánta azokat a dolgokat, amire ő vágyott. Felvirágosította a napjait, de az érzés nem volt kölcsönös. Ahogy a kilencedik sorban Catullus megosztja, hogy a lány nem kívánta őt, és nem kívánta többé. Egy őrültnek sem szabadna többé kívánnia őt. Senki sem követheti őt. Az őrültnek nem szabadnane éljen nyomorúságban, hanem legyen erős és szilárd.
Catullus azt mondja magának, hogy erős tud lenni, és nem fog többé Lesbia után menni, különösen azért, mert a lány nem akar vele lenni. Aztán azt kérdezi, hogy ki az, akinek az élete megmarad most, hogy a lány már nem akarja őt. Azon tűnődik, hogy kit fog szeretni, és ki fogja őt viszonozni. Tudni akarja, hogy kit fog megcsókolni. Emlékezteti magát, hogy erősnek és határozottnak kell lennie, most, hogy már nincs kit megcsókolnia, vagy bármilyenajkak harapni.
Lásd még: Ki ölte meg Ajaxot? Az Iliász tragédiájaLáthatóan feldúlt a Leszbiával való kapcsolatának állapota miatt, hiszen a kapcsolat már nem létezik Úgy szerette őt, ahogy senki más nem szerette volna, és ő véget vetett neki azzal, hogy nem akart többé vele lenni. A 12-13. sorokban búcsút kívánt neki, és közölte vele, hogy nem fogja többé keresni. A 14. sorban azonban azon tűnődik, mit fog csinálni, ha senki sem keresi őt.
Carmen 8 |
Vonal | Latin szöveg | Angol fordítás |
---|---|---|
1 | MISER Catulle, desinas ineptire, | Szegény Catullus, itt az ideje, hogy abbahagyd az ostobaságodat, |
2 | et quod uides perisse perditum ducas. | És számold el, hogy elveszett, amit látsz, az elveszett. |
3 | fulsere quondam candidi tibi soles, | Egyszer a napok ragyogtak rajtad, |
4 | cum uentitabas quo puella ducebat | amikor olyan gyakran mentél oda, ahová az úrnőm vezetett, |
5 | amata nobis quantum amabitur nulla. | őt, akit úgy szerettem, ahogy senki mást nem fogok szeretni. |
6 | ibi illa multa cum iocosa fiebant, | Ott és akkor kaptuk meg azokat az örömöket, oly sok, oly vidám, |
7 | quae tu uolebas nec puella nolebat, | amit ön kívánt, és amit az úrnőm nem kívánt. |
8 | fulsere uere candidi tibi soles. | Fényesen ragyogtak számodra a napok. |
9 | nunc iam illa non uult: tu quoque impotens,noli | Most már nem vágyik többé...; neked sem kellene vágynod, szegény őrült, |
10 | nec quae fugit sectare, nec miser uiue, | ne kövesse azt, aki repül, és ne éljen nyomorúságban, |
11 | sed obstinata mente perfer, obdura. | de elszántan, kitartva, szilárdan. |
12 | uale puella, iam Catullus obdurat, | Isten veled, úrnőm; most Catullus szilárdan áll; |
13 | nec te requiret nec rogabit inuitam. | nem fog keresni téged, és nem fog kérni téged akaratod ellenére. |
14 | at tu dolebis, cum rogaberis nulla. | De sajnálni fogod, ha nem kérnek belőled. |
15 | scelesta, uae te, quae tibi manet uita? | Ó, szegény szerencsétlen, mi élet maradt neked? |
16 | quis nunc te adibit? cui uideberis bella? | Ki fog most meglátogatni téged? Kinek tűnsz majd tisztességesnek? |
17 | quem nunc amabis? cuius esse diceris? | Kit fogsz most szeretni, kit fogsz hívni? |
18 | quem basiabis? cui labella mordebis? | Kit fogsz megcsókolni, kinek az ajkát fogod megharapni? |
19 | at tu, Catulle, destinatus obdura. | De te, Catullus, légy elszánt és szilárd. |
Előző Carmen
Források |
VRoma projekt: //www.vroma.org/~hwalker/VRomaCatullus/008.html