(Didaktikus/legionárius költemény, latin/római, 1 Kr. u. 1., 2330 sor)

Bevezetés

"Ars Amatoria" ( "A szerelem művészete" ) a római lírai költő 57 didaktikus versből álló gyűjteménye (vagy talán pontosabban a didaktikus költészet burleszk szatírája) három könyvben. Ovid A költemény, amely elegiás párversekben íródott, és amelyet Kr. u. 1-ben fejeztek be és adtak ki. A költemény arról ad tanítást, hogyan és hol lehet Rómában nőket (és férjeket) találni, hogyan lehet őket elcsábítani, és hogyan lehet megakadályozni, hogy mások ellopják őket.

Egy nagyon rövid általános összefoglaló a három könyvről a "Ars Amatoria" a következőképpen sorolhatók fel:

Könyv1:

I. rész: Az ő feladata.

II. rész: Hogyan találjuk meg.

III. rész: Keresés séta közben.

IV. rész: A színházban.

V. rész: Versenyen vagy cirkuszban.

VI. rész: A diadalok is jók.

VII. rész: A vacsoraasztalnál.

VIII. rész: A tengerparton.

IX. rész: Hogyan nyerjük meg őt.

X. rész: Először biztosítsd a szobalányt.

XI. rész: Ne felejtsd el a születésnapját.

XII. rész: Írás és ígéretek.

XIII. rész: Legyen ott, ahol ő van.

XIV. rész: Legyen szalonképes.

XV. rész: Vacsoránál légy bátor.

XVI. rész: Ígérni és becsapni.

XVII. rész: Könnyek, csókok és a vezetés átvétele.

XVIII. rész: Légy sápadt és óvakodj a barátaidtól.

XIX. rész: Légy rugalmas.

2. könyv:

I. rész: Az ő feladata.

II. rész: Szükséged van az elme ajándékaira.

III. rész: Légy szelíd és jó indulatú.

IV. rész: Legyen türelmes és engedelmeskedjen.

V. rész: Ne legyetek félénkek.

VI. rész: A szolgák megnyerése.

VII. rész: Adj neki kis ízléses ajándékokat.

VIII. rész: Kedvezz neki és bókolj neki.

IX. rész: Vigasztald őt betegségében.

X. rész: Hagyd, hogy hiányozz neki (de ne túl sokáig).

XI. rész: Legyen más barátod is (de légy óvatos).

XII. rész: Az afrodiziákumok használatáról.

XIII. rész: Felkelteni a féltékenységét.

XIV. rész: Légy bölcs és szenvedj.

XV. rész: Tiszteld a szabadságát.

XVI. rész: Tartsd titokban.

XVII. rész: Ne említsd a hibáit.

XVIII. rész: Soha ne kérdezd meg a korát.

XIX. rész: Ne siessen.

XX. rész: A feladat teljesítve (egyelőre...).

3. könyv:

I. rész: Itt az ideje, hogy a lányokat tanítsuk.

II. rész: Vigyázz a külsődre!

III. rész: Ízlés és elegancia a hajban és az öltözködésben.

IV. rész: Sminkelés, de négyszemközt.

V. rész: Rejtsd el a hibáidat.

VI. rész: Légy szerény a nevetésben és a mozgásban.

VII. rész: Tanulj zenét és olvasd a költőket.

VIII. rész: Tánctanulás és játékok.

IX. rész: Legyen látható.

X. rész: Óvakodj a hamis szerelmesektől.

XI. rész: Óvatosan a betűkkel.

XII. rész: Kerüld a bűnöket, kedvezz a költőknek.

XIII. rész: Próbáld ki a fiatal és idősebb szerelmeseket.

XIV. rész: Használd a féltékenységet és a félelmet.

XV. rész: Játsszon álcázott játékot.

XVI. rész: Hitesd el vele, hogy szeretik.

XVII. rész: Vigyázz, hogyan eszel és iszol.

XVIII. rész: És így az ágy....

Az első két könyv a Ovid 's "Ars Amatoria" i. e. 1 körül jelent meg, a harmadik (amely ugyanezeket a témákat női szemszögből dolgozza fel) a következő évben, i. sz. 1-ben. A mű nagy sikert aratott, olyannyira, hogy a költő írt egy hasonlóan népszerű folytatást is, "Remedia Amoris" ( "A szerelem gyógymódjai" ), amely nem sokkal később sztoikus tanácsokat és stratégiákat kínált arra vonatkozóan, hogyan kerüljük el, hogy a szerelmi érzések megbántsanak, és hogyan essünk ki a szerelemből.

Nem volt azonban általános elismerés, és vannak beszámolók arról, hogy néhány hallgató undorodva távozott a korai felolvasásokról. Sokan feltételezték, hogy a szemérmetlenség és a kicsapongás a "Ars Amatoria" a házasságon kívüli szex ünneplésével, nagyrészt felelős volt azért. Ovid Augustus császár száműzte Rómából Kr. u. 8-ban, aki akkoriban egy szigorúbb erkölcsiséget próbált előmozdítani. Azonban valószínűbb, hogy Ovid valahogyan belekeveredett az örökösödési és/vagy egyéb botrányokkal kapcsolatos frakciópolitikába (Augustus fogadott fiát, Postumus Agrippát és unokáját, Júliát körülbelül ugyanabban az időben száműzték). Lehetséges azonban, hogy a II. "Ars Amatoria" lehet, hogy a kiesés hivatalos ürügye volt.

Bár a mű általában nem ad azonnal hasznosítható gyakorlati tanácsokat, inkább rejtélyes utalásokat használ, és a témát az urbánus társalgás terjedelmével és intelligenciájával kezeli, a költészet felszínes ragyogása mégis káprázatos. A téma szokásos helyzeteit és kliséit rendkívül szórakoztató módon dolgozza fel, színes részletekkel fűszerezve aA görög mitológia, a római mindennapi élet és az általános emberi tapasztalat.

Minden ironikus beszédén keresztül azonban, Ovid elkerüli, hogy kifejezetten bordalokká vagy obszcénné váljon, és a szexuális témák önmagukban csak rövidítve, az egyes könyvek vége felé kerülnek terítékre, bár még ebben az esetben is Ovid megtartja stílusát és diszkrécióját, elkerülve minden pornográf beütést. A második könyv végén például az egyidejű orgazmus gyönyöreivel foglalkozik, a harmadik rész végén pedig különböző szexuális pozíciókat tárgyal, bár meglehetősen komolytalanul és szájbarágósan.

Témájának megfelelően a vers a szerelmi költészet elegikus páros versszakaiban íródott, nem pedig a didaktikus költészethez általában társított daktilikus hexameterekben. Az elegáns párosok daktilikus hexameter és daktilikus pentameter váltakozó soraiból állnak: két daktilust követ egy hosszú szótag, egy cezúra, majd két újabb daktilust követ egy hosszú szótag.

A mű irodalmi zsenialitása és népszerűsége biztosította, hogy széles körben olvasott ihletforrás maradt, és a 11. és 12. században a középkori európai iskolák tananyagába is bekerült. Azonban a mű később is áldozatul esett az erkölcsi ellenszenv kitöréseinek: az összes Ovid műveit Savonarola 1497-ben elégette Firenzében, Olaszországban; Christopher Marlowe fordítását "Ars Amatoria" 1599-ben betiltották; egy másik angol fordítását pedig még 1930-ban lefoglalta az amerikai vámhatóság.

• Angol fordítás (Perseus Project): //www.perseus.tufts.edu/hopper/text.jsp?doc=Perseus:text:1999.02.0069:text=Ars:book=1
• Latin változat szóról szóra történő fordítással (Perseus Project): //www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.02.0068:text=Ars