(Lírai költemény, latin/római, Kr. e. 65 körül, 19 sor)

Bevezetés

"Miser Catulle, desinas ineptire" ( "Nyomorult Catullus, meg kell szűnnöd haszontalannak lenni" ) a római költő lírai költeménye. Catullus , gyakran nevezik "Catullus 8" vagy "Carmina VIII" az általánosan elfogadott katalógusban elfoglalt helye miatt. Catullus A vers Kr.e. 65 körül keletkezett, és a következő műveket írja le. Catullus ' nyomorúsága és szomorúsága, miután szerelme, Lesbia visszautasította, és többé-kevésbé szilárd elhatározása, hogy megbékéljen a veszteséggel és továbblépjen.

A költő szemrehányást tesz magának, amiért ostobán ragaszkodik egy olyan szerelemhez, amely nyilvánvalóan lejárt. Leírja, milyen csodálatos volt a szerelme, amíg tartott, de aztán kopaszon kijelenti, hogy a nő már nem akarja őt. Megfogadja, hogy erős és határozott lesz, és nem fog a nő után futni, és azzal próbálja vigasztalni magát, hogy a nő meg fogja bánni a döntését. Elképzeli, hogy most már senki sem akarja majd látni és szeretni őt.de végül újra megacélozza magát, hogy elviselje saját nyomorúságát, és szilárdan kitartson elhatározásában.

Bár a vers végig a Catullus maga, és a szeretője neve sehol sem szerepel, a téma egyértelműen a Lesbia álnéven futó, meghiúsult szerelmi viszonya. Catullus Clodia, a jeles római államférfi, Clodius felesége számára írt verseiben.

A koljambikus metrum (más néven sántító, sánta vagy megálló jambus, mert az utolsó ütemek hangsúlyainak megfordításával rossz "lábra" állítja az olvasót) használata megtört, egyenetlen hatást kelt, a zsákutcát utánozva. Catullus ' gondolatok.

A vers első szava, a "fösvény", a kedvenc szava és önleírása. Catullus '. Lefordítható "nyomorult", "nyomorult" vagy "boldogtalan", de "szerelem-beteg" is, ami talán közelebb áll ahhoz a hangnemhez, amit a "szerelem-betegség" kifejezés jelent. Catullus A vers utolsó szava, az "obdura" ("elviselni"), amelyet a 11. és 12. sorban is használnak, egy tompa imperatívusz, mint a "kibírni". Catullus megpróbálja kihúzni magát a sodrából.

Így a vers egy olyan fejlődésen keresztül halad, amely a Catullus ' teljes lehangoltsága, amiért Lesbia elhagyta, egy középső szakaszon keresztül, ahol visszaemlékszik néhány jó dologra az életben (aminek szerinte még mindig léteznie kell), és felismeri, hogy a dolgok óhatatlanul megváltoztak, majd egy szakasz, ahol kifejezi dühét és csalódottságát Lesbia iránt, és végül elhatározása, hogy leküzdi csüggedését és továbblép. A végén, Catullus a racionális költő felülemelkedik a Catullus az irracionális szerelmes.

Azonban a költői kérdések ismételt és túlzó használata a vers vége felé, a 15-18. sorokban (ami egy gyors, kissé zaklatott tempót is kölcsönöz a vers ezen szakaszának, ami talán a beszélő lelkiállapotát tükrözi), valójában úgy tűnik, hogy Lesbiát próbálja csalogatni, hogy visszafogadja őt, ami arra utal, hogy még nem adta fel igazán. Úgy tűnik tehát, hogy valójában nem tudjasegíteni magán, mint az elbeszélés elején, és a végső "obdura" kevésbé meggyőzőnek és szomorúbbnak hat, mint a korábbi.

• Latin eredeti és szó szerinti angol fordítás (WikiSource): //en.wikisource.org/wiki/Catullus_8
• Az eredeti latin szöveg hangfelolvasása (klasszikus latin)://jcmckeown.com/audio/la5103d1t07.php